20.rész: Nagyobb gondok

 Leon szemszöge*

Ez az álom olyan volt,hogy szinte azt üzente békülj ki vele. Feltápászkodtam takaróm alól, és mikor megnyitottam a fiókomat észre vettem,hogy ma már küldtem egy e-mailt Violettának, de hát nem is voltam itthon ,hogy írhattam volna én.....

 

 

Violetta szemszöge*

Most álmomba még egy e-mail is bele rondított, vagyis a hangja mivel nem kapcsoltam ki a laptopot. Morcosan , talpam a fapadlóhoz zártam, és halk léptekkel elindultam íróasztalomhoz,

rákattintottam a kis borítékra, s az üzenet olvasásába kezdtem.

" Violetta! Nem hiszek neked! Lara elmondta azt amire gondoltál..és ez hülyeség,hogy lennék belé szerelmes..akkor nem maradtam volna bent veled abba a rohadt kórházba..nem is értem,hogy gondolhatsz ilyenre!! Na mindegy csak annyit akarok mondani,hogy vége!!!"

Ezektől a szavaktól könnyek kezdtek apránként gyöngyöződni szemembe, én pedig hagytam őket kibuggyanni szememből. Szipogva vissza sétáltam az ágyamhoz , majd párnámba és takarómba rejtőzve folytattam az egerek itatását. Nem lehet így vége,hogy..nem az igazságot tudja! Így nem!! De hiába teszek bármit az a hárpia bele rondít.

 

Másnap reggel*

 

Violetta szemszöge* 

Szomorúan tértem magamhoz álmomból, melyet az e-mail tett rosszá, borússá. de ma másra kell figyelnem, Marotti beszélni akar velem, és nem nézhetek ki úgy mint egy depressziós, tehát neki álltam magamat regenerálni , oda lépkedtem szekrényemhez, kivettem belőle egy fehér szoknyát, és egy kék felsőt. Pizsamám helyére vettem az előbb említett ruha darabokat, majd hajam formálásába kezdtem. Az ablakban terpeszkedő fésűmért nyúltam, majd elkezdtem hajamban megszüntetni a csomókat , miután ezzel végeztem telefonomért nyúltam, mikor

meghallottam ajtóm nyílását, oldalra kaptam fejemet de csak Angie volt az.

- Mi a baj?- nézett aggódó tekintettel nagynéném.

-Semmi..csak nem tudtam aludni!-válaszoltam .

-Ne haragudjatok,hogy zavarok de Vilu indulnunk kell!-jött be szobámba a készen létben álló federico.

-Rendben! Szia Angie!-mentem ki szobámból gyors léptekkel .

Megragadtam kis táskámat, melyet unoka testvérem hozott utánam. Majd kisuhantam a házból. 

-Vilu miért sietsz?- lépkedet utánam, hozzám képest lassú tempóban Fede.

-Nem akarok össze futni Leonnal!-válaszoltam, miközben megvártam unokaöcsémet, majd magam után húztam,hogy haladjunk.

-Miért? Nem haragudhatsz rá ennyire!!-lépkedett arcán " az elegem van" nézéssel díszelegve. 

-Képzeld ,hogy szakított velem egy e-mailben!-álltam meg, elmondtam Federiconak mire ő lefagyott.

Épp megszólalt volna mikor oldalról betoppant társaságunkba egy nem kívánt személy.....