10.rész: Sérelmek

Vilu szemszöge*

Miután Camival lebeszéltem az este részleteit egyből írtam Leonnak egy üzenetet ,hogy jöjjön át.Ezután kiléptem a szobámból,majd elkezdtem lelépkedni a lépcső fokokon.Éppen léptem le a barna padlóra mikor megszólalt a csengő.  Elindultam a bejárati ajtó felé majd egy lassú kéz mozdulattal elfordítottam a kilincset.Leon volt ott neki támaszkodva aa falnak és rám villantotta fehér fogaival telt mosolyát.

-De gyors voltál!- áltam oldalra majd át lépte az ajtó küszöbét.

-Ja hát siettem! Na miért írtál?-fordult felém majjd rám vetette gesztenye barna szemeit.

-Hát ugye Cami és Broad összejöttek,ma lesz az első randijuk és hát lebeszéltük Camillaval ,hogy ez egy dupla randi lesz!-közöltem vele mosolyogva és nagyszemekkel.  Ő egy pillanatra lehajtotta a fejét majd azt fel is kapta és a száját halvány mosolyra húzta.

-Na vélemény?-kérdeztem mivel nem kaptam reakciót az előző mondatomra. Egy lépést közelebb jött és kézfejeimet az ő tenyerébe fektette majd rám nézett és elkezdett beszélni.

-Biztos,hogy ez jó ötlet?-kérdezte a száját húzva és felhúzta közben a szemöldökét.

-Tuti biztos! Csak nem tudom mit vegyek fel!-válaszoltam oldalra hajtva a fejemet.

- Mindenben gyönyörű vagy!-mondta rám mosolyogva.

-Jaj nagyon cuki vagy ! De akkor is kell egy új ruha!-mondtam és lehuppantam a kanapéra.

-Jaj kicsikém hozok én neked egy csodás ruhát!-rohant le a lépcsőn Olga levette a lila virágos kötényét majd kirohant az ajtón.

-Na látod!-mutatott Leon az ajtóra.

-Igen Olgita intézkedik nekem! Na hatra gyere értem!-mondtam el neki az érkezési időpontot.

-Oké!  Mennem kell szia! közölte adott egy puszit a homlokomra és elment. Én elindultam fel a lépcsőn majd elfordítottam a kilincset és átléptem a küszöböt. Leültem az ágyamra és épp abban a pillanatban lépett be Olga a szobámba.

-Szia kicsikém! Itt a ruha és ez a doboz csoki volt az ajtó előtt rajta a te neveddel!-tette le az asztalomra az előbb említett holmikat. 

-Köszönöm!-szólaltam meg mosolyogva és csillogó szemekkel néztem rá.

-Nincs mit drágám! Ja a lakás kulcs ott lesz a helyén mi Angievel elmegyünk !-mondta a szokásos mosolyával és kiment az ajtón. Pár percel később halodtam mind kettejük hangját ahogy elmennek. Én állva maradtam és gondoltam megkostolom a csokit ha már egyszer én kaptam. Ki vettem egyet a dobozból majd bekaptam. Pár perc után mikor már lenyeltem szorító érzés támatta meg a torkomat ezután össze estem és nem kaptam levegőt pár perc múlva minden elsötétült előttem.